A közösségek elsősorban nem vállalkozási céllal jönnek létre. A profitorientáltság inkább szükséges rossz számukra. Talán azért, mert a közösség romantikus elképzelésébe nem illik bele a “vállalkozás”, a ”pénz” fogalma, melyhez negatív viszonyulásunk van abból a világból, melyből menekülnek. Pedig egy közösségnek a kohézióját igencsak tudja növelni a közösen végzett munka, mely a megélhetést is szolgálja. Egy vállalkozás attól válik közösségivé, hogy a benne dolgozók valódi közösséget alkotnak.
A közösségi vállalkozás egy szervezeti modell. A dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát és a közösség motivációs energiát ad a vállalkozás fejlesztéséhez, ezáltal életképesebb lesz a jelenlegi szervezeti modelleknél. A közösségi vállalkozás célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt gazdagításán keresztül.
A közösségi vállalkozás főleg a kisközösségeknek jelent segítséget.
A sikeres közösségi vállalkozás alapja a közösségi minőség, azaz a bizalomra alapozott, jó emberi kapcsolatok. Az ilyen csapatra a konstruktív, egymást segítő együttműködés a jellemző, amiben az emberek jól érzik magukat. A közösségi minőség megteremtése a vezetőn, az ő elhatározásán és vezetői minőségének fejlesztésén múlik.
A közösségi vállalkozásban folyó munka folyamatos motivációvá válik a vállalkozás jobbítására, fejlesztésére, így életképesebb lesz, mint a hagyományos vállalkozási modellek. A közösségi vállalkozás gazdálkodása abban az értelemben nonprofit, hogy a gazdálkodási eredményére nem felosztható profitként tekint, hanem működési, fejlesztési tőkeként. Aminek a segítségével céljait egyre nagyobb társadalmi hatással képes megvalósítani.